Pisztrángfogás Amerikában

Posted in Horgászat on december 22, 2014 by Sekler Angler

Belépve egypár hajólámpásba botlottam: az ajtó közelében várták a végeladást. Előjött egy
kiszolgáló, és kellemes hangon így szólt: – Miben lehetek szolgálatára?
– Lássuk csak – mondtam. – Engem a pisztrángpatak érdekelne. Mit tud mondani róla? Hogy adja?
– Folyóméterben. Annyit vesz, amennyit akar, de viheti az egészet is. Épp ma reggel volt itt valaki,
az 563 méterrel vett. Az unokahúga születésnapjára szánta – mondta a kiszolgáló. – Zuhatag persze
nem jár vele, és külön áruljuk a fát, madarat, virágot, füvet meg páfrányt is. A féreg az ingyenbe van,
ha vesz legalább tíz méter patakot.
– Mennyi méterje? – kérdeztem.
– Hat dollár ötven cent – felelte a kiszolgáló. – Az első száz méterig. Utána már csak öt dollár.
– A madár mibe kerül?
– Darabja harmincöt cent. De persze használtak. Garanciát sajna nem tudunk adni.
– Milyen széles a patak? – kérdeztem. – Mert az ára a hosszától függ, ha jól értem.
– Igen – mondta a kiszolgáló. – Az ára a hosszától függ. A szélessége másfél és négy méter között
váltakozik. De azért nem kell külön fizetni. Nem nagy patak, de kellemes.
– És milyen állatjuk van? – kérdeztem.
– Három darab szarvas, ez az utolja – felelte a kiszolgáló.
– Ó… És mi a helyzet a virággal?
– Tucatnál kevesebbet nem adhatunk.
– Tiszta a patak vize? – érdeklődtem.
– Na de uram – mondta a kiszolgáló. – Csak nem képzeli, hogy zavaros vizű patakot akarnék önresózni? Előbb mindig meggyőződünk róla, hogy kristálytiszta-e, csak aztán szállíttatjuk le.
– Ez például honnan származik?
– Coloradóból. Nagyon vigyázva szállítottuk. Sérült pisztrángpatak minálunk nem létezik. Úgy
bánunk velük, mint a hímes tojással.
– Biztosan unja már ezt a kérdést, de mondja csak, milyenek a horgászati lehetőségek?
– Kitűnőek, uram. Német barnából van a legtöbb, de akad egy-két szivárványos is.
– És hogy a pisztráng? – kérdeztem.
– Az benne van az árban – felelte a kiszolgáló. Szerencse kérdése persze. Azt a kedves vevő sose
tudhatja hogy mennyit kap, és mekkorákat. De a lehetőségek kitűnőek, mondhatni, korlátlanok.
Csalival is, léggyel is – tette hozzá mosolyogva.
– Hol az a patak? – kérdeztem. – Szeretnem megnézni.
– Itt mindjárt hátul – felelte a kiszolgáló. – Bemegy azon az ajtón, aztán megy jobbra, amíg ki nem
ér. Halmokba van rakva. Ha akarná, se kerülhetné el. A zuhatagok fenn vannak az emeleten, a
használtvízvezetékosztályon.
– Na és az állatok?
– Hát, ami maradt, az ott van a patakon túl. Majd meglátja, lesz ott egy csomó teherautó az úton, a
vágány mellett. Na szóval, az úton forduljon jobbra, és menjen el a farakásokig. Azokon túl, mindjárt
a telek végén van az állatok ólja.
– Nagyon köszönöm – mondtam. – Most inkább megnézném a zuhatagokat. Nem kell kikísérnie.
Csak mondja meg, hogy jutok oda.
– Oké – mondta a kiszolgáló. – Szóval felmegy azon a lépcsőn. Lát majd egy csomó ajtót meg
ablakot, ott balra fordul, és máris megtalálta a használtvízvezetékosztályt. Itt a névjegyem, ha
segítségre volna szüksége.
– Oké – mondtam. – Máris sokat segített. Nagyon ‘köszönöm. Körül fogok nézni.
– Sok szerencsét – mondta a kiszolgáló.
Felmentem, és legalább ezer ajtó fogadott. Életemben annyi ajtót nem láttam. Várost lehetett volna
építeni belőlük. Ajtófehérvár. És ablakból is volt annyi, hogy egy kis kertvárosra fussa. Ablakfüred.
Balra fordultam, hátramentem, és gyöngyházfényű derengést láttam. A derengés erősödött, ahogy
közelebb értem, és hamarosan ott álltam a használtvízvezeték-osztályon, egy csomó vécével
körülvéve.
Polcokon sorakoztak, ötvécényi magasságban. Fölöttük volt egy tetőablak, attól derengtek úgy, mint
a Déltengeri mozik Nagy Tabu Gyöngye.
A fal mellett sorban álltak a zuhatagok. Egy tucatnyi lehetett, volt köztük rövidebb, de volt tíz-, sőt
tizenöt méteres is.
Az egyik húszméteres volt. A nagyobb zuhatagok alkatrészeire cédula volt erősítve, rajta a kezelési
utasítás: hogyan kell a megfelelő sorrendben összerakni a zuhatagot.
Minden zuhatagon rajta volt az árcédula. Drágábbak voltak, mint a patak. 19,00 dollárért adták
méterjét.
Átmentem a másik terembe, ahol jószagú farakások derengtek mélysárgán egy eltérő színű tetőablak
alatt. A terem szélén, a ferde zsindelytető sötét szegletében porlepte mosogatók és piszoárok, és volt
ott egy hatméteres zuhatag is kettőbe hajtva: már kezdte megülni a por.
A zuhatagokat megnéztem, most már kíváncsi lettem volna a pisztrángpatakra, követtem hát a
kiszolgáló útmutatását, és hamarosan az épületen kívül találtam magam.
Ó, olyan szépet még életemben nem láttam, mint az a pisztrángpatak! Különböző hosszúságú
rakásokban állt: tízméteres rakás, tizenöt méteres rakás, húszméteres stb. Volt egy százméteres is. Amaradékot dobozolták. Tíz centitől egy méterig.
A falon a hangszóró diszkrét zenét sugárzott. Az ég borús volt, fenn sirályok keringtek.
A patak mögött nagy köteg fák, bokrok hevertek agyonfoltozott ponyvával letakarva. A gyökerek és
az ágak kilógtak a ponyva alól.
Szemügyre vettem a patak-végeket. Tényleg volt bennük pisztráng. Láttam egy hatalmas példányt is.
A meder alján, a kövek közt öreg rákok araszoltak.
Alkalmi vételnek látszott. Beledugtam a kezem. Jó hideg volt.
Úgy döntöttem, hogy elugrok a telek végébe, megnézem az állatokat is. A vágány mellett tényleg ott
parkoltak a teherautók. Végigmentem az úton, el a faraká-sok mellett, és rátaláltam az ólra.
A kiszolgáló igazat mondott. Alig maradt valami állatjuk. Egérből viszont bőven volt raktáron.
Százával.
Az ól mellett óriási madárkalitka, legalább tíz méter magas, benne mindenféle madár. A kalitka
tetejét vászon fedte, nehogy, ha esni talál, megázzanak. A harkályok, vadon élő kanárik, verebek.
Visszafelé, a patakrakáshoz igyekezve megtaláltam a férgeket is. Előre gyártott elemekből épült
acélház falában voltak, négyzetmétere nyolcvan cent. Az ajtó fölött tábla:
FÉRGEK

Horgászat kerek 1000 méteren

Posted in Horgászat with tags , on augusztus 13, 2014 by Sekler Angler

Tavasz óta

Posted in Horgászat with tags , , , , , on július 12, 2014 by Sekler Angler

Mióta? Jóformán egy hónapja nem történt itt semmi. Itt nem, de a vízparton annál inkább. Minél is? Hát annál, hogy a vizsgák miatt leredukálódó szabadidő ellenére is sikerült párszor kijutni vizközelbe, és hallatlan, hogy haltalan csak kevésszer maradtam.

A zavaros vizek miatt még a domizás most is lehetetlen, de a hegyi vizek jóvoltából a pisztrangozás mindenért kárpótol/kárpótolt.

kovászna patak pano olvasásának folytatása

A hétvége tömören

Posted in Horgászat with tags , on június 14, 2014 by Sekler Angler

Posted in Horgászat on május 6, 2014 by Sekler Angler

Kezdődik!

Posted in Horgászat with tags , , on május 5, 2014 by Sekler Angler

Ősszel vége lett. Most ismét elindult!? Idén kissé kérdéses ez a kijelentés, mivel tisztánlátó törvényhozóink ismét kieszeltek pár “természetvédő” és emelett az “eu-“, meg a “huszadik század elvárásainak megfelelő” törvényeket.Pisztráng tanya

(A “Cunci” szakszavakat lásd az idézőjelekben)  olvasásának folytatása

Csukára, balinra, domira, pisztrángra…

Posted in Horgászat with tags , on április 22, 2014 by Sekler Angler

A nagyhétben elkészítettem, pár pofás műcsalit. Új festékeket szereztem be, és teljes mértékben megelégedett vagyok. Pont jó a halmazállapota, homogén, könnyen keverhető, jól takar. Csupa jó tulajdonságai vannak.

DSC07375Az elsők akiket bemutatnék, ezek a vaskosabb görbe halak. Mind-mind felúszó modellek, és életrekelthetőségükben hiba nincs. olvasásának folytatása